Micimackóval elmentünk a kedvenc játszóterünkre, ahol hamarosan megjelent egy ismerős kislány is. Micimackó azt mondta, a barátnője az úszótáborból. (Annak érdekében, hogy a keresztlányaink többet lehessenek velünk, nem csak a szabadságom idejére hozom el őket, s ilyenkor valamilyen napközis táborba járnak.)

Micimackó oda is szaladt a kislányhoz, és már együtt rohantak fel a magas csúszdára. De amikor leértek, Micimackó hozzám futott azzal, hogy menjünk haza. Éreztem, hogy valami történt, ezért nem tiltakoztam.

- Nem volt kedves? - kérdeztem, amikor hallótávolságon kívülre értünk. Micimackó megvárta a válasszal, hogy beüljünk a kocsiba.
- Megkérdezte, kivel jöttem. Mondtam, a keresztanyukámmal. Erre azt kérdezte, hogy miért nem az igazi anyukámmal.
Csend lett.
- És te nem akartad részletezni a helyzetet - egészítettem ki a történetet.
Micimackó erre már csak bólogatott.