Egy hónapot voltunk együtt a keresztlányaimmal a nyári szünetben, s ezalatt minden nap olvasniuk kellett. Micimackónak, aki negyedikbe megy ősszel, Janikovszky Éva: Velem mindig történik valami című könyve tetszett meg. Az ötödikbe készülő Róbert Gidának én választottam A sárkány kódját Tea Stiltontól, mert egy kedves kommentelő lánya Tea Stilton egyik könyvét olvasta el egyedül először. Mindkét gyerek találkozott ismeretlen szavakkal a saját olvasmányában, Róbert Gida gyakrabban, hiszen neki bonyolultabb szöveg jutott. Csak néhány példa: kőtömb, rágcsáló, bekebelez.

Rendszeres olvasással pótolni lehetne ezeket a hiányokat, de félek, nélkülem nem fognak rendszeresen olvasni. Ennek ugyanis még az egy hónap leteltével is tanulás jellege volt számukra, így maguktól nem nagyon vesznek majd könyvet a kezükbe. Más meg a szünidő hátralévő részében valószínűleg nem fog a kezükbe adni.

Pedig az olvasásra a helyes szóhasználat miatt is szükség lenne. Nem csak a keresztlányaimtól, de az Otthon más lakóitól is azt hallom például, hogy "szeretem a banántot", és nem azt, hogy "szeretem a banánt". Nem tudom, honnan jön ez, de azt is szoktam hallani a kislányoktól, hogy "eszem egy danontot" (mármint egy Danone márkájú joghurtot). A kakaót meg "kakaós kávé" néven illetik.

Most, hogy már nagyjából ismerik azokat az utakat, amerre járni szoktunk, szeretik megjósolni, merre megyünk. "Itt elkanyargunk balra" - mondják. Megmagyaráztam, hogy a "kanyarog" mást jelent, mint a "kanyarodik", rendszeresen ki is javítottam őket, de sosem mondták másképp.

Aznap, amikor visszavittem őket az otthonba, megkértem, hogy húzzák le az ágyneműjüket. "Csak az ágyneműt?" - kérdezett vissza Róbert Gida. "Igen. Miért, mit akarnál még lehúzni?" - értetlenkedtem. Nem jött felelet, de csak a paplanhuzatot húzták le. Nekik a párnahuzat már nem tartozott az ágyneműhöz.

Az ajtó kulcsra zárása több év után is lázba hozta őket, vetélkedtek azért, hogy melyikük csinálhatja. "Kikulcsolhatom?" "Bekulcsolhatom?" kérdezték, attól függően, hogy épp indultunk vagy hazaérkeztünk. Ezt a vonzalmat igyekeztem kihasználni arra, hogy megtanítsam nekik a helyes szóhasználatot. "Az nyithatja ki, illetve az zárhatja be az ajtót, aki helyesen kérdezi" - jelentettem be. Micimackó pár napon belül el is sajátította a számára új szóhasználatot. Róbert Gida viszont nem szállt be a versenybe.

 Utóirat.
A blog facebook oldalán egy kedves ismerős megjegyezte, hogy a "kakaós kávé" és a "be- kikulcsolás" Erdélyben ma is használatos; megőrződött a régi nyelv. Én ezt nem tudtam. Mostantól bajban vagyok, hogy mit kell javítanom a gyerekek beszédjében, és mit nem - lehet, hogy tájnyelvi szó, amit én helytelennek vélek.