FOGADOTT KERESZTANYA

Élményeim két kislánnyal, akik Böjte Csaba ferences szerzetes "gyermekei".

Jóságkönyv

2016. november 19. 07:00 - fogadottkeresztanya

- Keresztanyu ezt beírhassa Róbert Gidának - figyelmeztetett az őszi szünet első napján Micimackó (sajnos, a -suk, -sük még nem kopott ki a beszédjükből). Arra célzott, hogy idestova egy éve, a karácsonyi szünetben mindkettőjüknek rendszeresítettem egy füzetet, amelybe minden este beírtam, mi jót cselekedtek aznap. Ezt a szokást megtartottuk a tavaszi és a nyári szünetben is, és ősszel is várták a gyerekek. Szeretik, ha elismerem, hogy jól viselkednek, és én szívesen el is ismerem.

josagkonyve.jpg

Konkrétan azt kellett beírnom Róbert Gidának, hogy kölcsönadta Micimackónak a fehér pulóverét és a piros bakancsát. Aznap ugyanis a Dévai Szent Ferenc Alapítvány egyik támogatói csoportjának jótékonysági estjére mentünk, szépen kellett felöltözni.

A könyvben nem csak olyan "hétköznapi" jó cselekedetek szerepelnek, mint hogy szót fogadtak vagy segítettek a házimunkában, de ilyen is akad bőven. Az őszi szünetben például azzal leptek meg, hogy amikor vendégeket vártunk, maguk ajánlkoztak, hogy kitakarítanak, megterítenek, sőt, a főzésben is segítenek. És ez így is történt.

A magam részéről azonban jobban szeretem, amikor azt írhatom be, hogy tekintettel voltak valaki másra. Így például azt, hogy egy reggel hagytak engem tanulni. Továbbképzésre járok ugyanis, és bár az őszi szünetre szabadságot vettem ki, a tanfolyamot nem hanyagolhattam el. Aznap reggel, amikor felébredtek, látták, hogy én a laptopom előtt ülök. Ezért nem jöttek be hozzám, hanem egyedül felkeltek és rendet raktak. Méghozzá csendben!

Micimackó legelső bejegyzése az, hogy "bocsánatot kért". Volt miért, de szerintem az volt a fontos, hogy tudott változtatni a viselkedésén, és bocsánatkérésre is képes volt, pedig az nagyon nehéz. Nem sokkal később meg azt írtam be neki, hogy "nem kért új füzetet, pedig Róbert Gida kapott". Micimackó ugyanis előkeresett magának egy régi noteszt, az lett az ő "jóságkönyve". Nem várta el, hogy feleslegesen adjak ki pénzt.

Egyik kedvenc bejegyzésem, hogy Micimackó "nekem adta a palacsintajegyét" Ezt pontosan egy évvel korábban kapta a játszóházban, mert nyert egy játékos versenyen. Nem kérte a palacsintát, hanem egy évig őrizgette a jegyet, ügyességének bizonyítékát. Aztán nekem adta.

Szeretem beírni azt is, amikor megegyeznek valamiben. Ki váltja ki, és ki tolja a bevásárlókocsit? Ki nyomja a liftgombot? Ki nyitja ki a kocsiajtót? Ki hámoz mandarint a közös tévézéshez? Milyen programra menjünk másnap?

Most, hogy átnéztem ezeket a bejegyzéseket, sok kedves emlék jött elő. De Róbert Gidának van egy olyan bejegyzése is, amely így utólag szíven ütött. "Rosszul volt éjjel, de nem keltett fel engem." Bárányhimlős volt ugyanis a karácsonyi szünetben, és volt pár nagyon rossz napja. De hagyott engem aludni. Félek, ez amiatt van, hogy ezek a gyerekek azt szokták meg, nincs kihez fordulni a bajban.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://keresztanya.blog.hu/api/trackback/id/tr6711972220

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása