Róbert Gidának születésnapja volt, s ezt egy közös hétvégézéssel ünnepeltük meg. Amikor a keresztlányaimért mentem, arra toppantam be a Szent Ferenc Alapítvány otthonába, hogy a gyerekek a néptánc órára megtanulandó új népdal szövegét írják a füzetükbe.
Róbert Gida már kész volt, és Micimackó is éppen befejezte a szöveget. Ám miután leírta az utolsó sort is, kitépte a papírt azzal, hogy nem lett jó. Mivel már ismerem Micimackót, tudtam, hogy ez csak afféle játék annak érdekében, hogy foglalkozzak vele. Arra számított, hogy majd odaülök mellé, és segítek, miközben ő szándékosan rosszul írja a szavakat. Én azonban kimentem a szobából, s intéztem az egyéb dolgaimat.
Micimackó rajza
Arra tértem vissza, hogy Róbert Gida diktálja Micimackónak a szöveget, sőt, bele is ír a füzetbe. Elhívtam Róbert Gidát, hogy segítsen nekem, Micimackó meg írja le maga a szöveget másodszor is, ha már kitépte a lapot. Így is lett, és végre elindultunk.
- Megyünk majd autópályán? - kérdezte Róbert Gida.
- Nem. Nem megyünk messzire - válaszoltam.
- Ugye, autópályán megyünk? - szólalt meg azonnal Micimackó. A szokásos taktikáját alkalmazta: butaságot kérdezett, hogy aztán elmagyarázzák neki, mi a helyzet, vagyis foglalkozzanak vele. De erre a szituációra már nekem is megvolt a válaszom.
- Mit mondtam az előbb? -
- Hogy nem - esett bele a csapdába Micimackó.
- Akkor miért mondod, hogy autópályán megyünk? -
Bár látszólag nyertem a csatában, egyre jobban elkezdtem aggódni. Nem akartam a füzet-játékhoz és a buta kérdezősködéshez hasonló meccsekkel tölteni a hétvégét. Kerestem az alkalmat, hogy valamiért megdicsérhessem Micimackót, kirántva őt ezzel a hülyegyerek szerepből. Szerencsére még útközben el is jött a pillanat, mert Micimackó felfedezte, hogy azon a környéken már jártunk. "Így van" - reagáltam. "Te mindent megjegyzel, Micimackó, és én ezt nagyon szeretem."
Ez az egyetlen mondat csodát tett. Micimackó kedves lett és figyelmes. A nap hátralévő részében egyszer sem ellenkezett. A szállodai büfévacsoránál kiszolgált engem. A pincért zavarba ejtette azzal, hogy segíteni akart neki elvinni a szennyes edényt a konyhára. És amit a legnagyobbra értékeltem: amikor a szálloda folyosóján felsorolta, hogy mi mindent csinálunk még aznap, lehalkította a hangját annál a pontnál, hogy este muszáj hajat mosniuk tetűsamponnal. Figyelt arra, hogy ezt nehogy valaki meghallja! Ezért külön megdicsértem. (Az iskolában rendszeresen elkapják a tetűt, emiatt minden elutazásunkat tetűsamponos fejmosással indítjuk.)
Micimackó másnap is okos, jó gyerek volt. Csak egy példa: a termálmedencében ülve egyszer csak magától felolvasta a fali tábláról a szöveget: "A vízitorna csak orvosi kiírásra vehető igénybe. Megértésüket köszönjük." Nagyon megdicsértem, hangsúlyozva, hogy milyen nehéz szavakat olvasott ki hibátlanul. Arra gondoltam, hogy ha én kérem meg az olvasásra, garantáltan belebonyolódik a nehezebb szavakba, azt várva, hogy javítgassam, vele foglalkozzak.
Nagyon kellemesen eltöltött hétvége után indultunk vissza az otthonba. Az úton Micimackó megkérdezte: "Ugye, autópályán megyünk?".