Micimackó nem szokott kapcsolatot kezdeményezni velem. Legalábbis a legutóbbi időkig nem.

Másnak is feltűnt, hogy nem rohant elém, amikor megérkeztem az Otthonba. Előfordult olyan is, hogy amikor nem egyedül mentem, Micimackó az útitársam karjába vetette magát. Pedig vele távolról sem volt olyan szoros a kapcsolata, mint velem.Vajon félt, hogy nem viszonozom a közeledését? Vagy ez csak egy játék volt, hogy én menjek utána?

Róbert Gida ha tehette, felhívott engem telefonon. Ilyenkor mindig kértem, hadd beszéljek Micimackóval is, de vele nehezen ment a társalgás, hamar vissza is adta a telefont Róbert Gidának.

Ma kaptam egy üzenetet Messengeren. Látszólag a kislányok anyja küldte, de a szövegből nyilvánvaló volt, hogy nem ő írta. Aláírva nem volt, s én Micimackóra gondoltam. Nem tudom, miért. Egy pillanat múlva fel is merült bennem, hogy tévedek. Ez volt a szöveg:

"Keresztanyu hogy tetszenek lenni mielőtt elindulunk felhívjuk keresztanyut hogy el tudjunk köszönni mert két órakor vissza kell vigyen minket anya puszi"

Ugyanis a hétvégére hazamentek a kislányok, s vasárnap ebédre kellett visszatérniük az Otthonba. Felhívtam az üzenet küldőjét, és valóban Micimackó volt. Nagyon örültem. Egyrészt, hogy gondolt rám, és ezt meg is írta. Másrészt, hogy írásban kommunikált velem, nem szóban, ami egyszerűbb lett volna.

Meg is mondtam neki, mennyire örülök. És az örömöm még mindig tart. Mert akár szorongás, akár színjáték okozta korábban a kapcsolatunkban a problémát, ma Micimackó úgy írt nekem, s utána úgy beszélt velem, mint egy kedves, okos kislány, aki rendben van.